A szigorú szabályozás ellenére még az EPA (amerikai Környezetvédelmi Ügynökség) adminisztrátora is elismeri, hogy az Egyesült Államok csapvízének csupán 92%-a felel meg az EPA követelményeinek, vagyis a vezetékes víz 8%-a nem „biztonságosan fogyasztható”. Mivel a hatóságok napi 8 pohár víz fogyasztását javasolják az embereknek, így akár 209 millió pohár nem megfelelő csapvizet is fogyaszthatnak naponta Amerikában. Általában elmondható, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legbiztonságosabb csapvíz-ellátással a világon.
A helyi önkormányzatok felelősek az ellátás kezeléséért, míg a Környezetvédelmi Ügynökség figyelemmel kíséri az állami vízrendszereket az előírások betartásának biztosítása érdekében. Elméletben ez azt jelenti, hogy az összes csapvizet kezelik. Noha a csapvíz nem lehet teljesen szennyeződésmentes, nem tartalmazhat olyan szintű szennyeződést, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Továbbá, ha egy vízszolgáltató társaság tudomást szerez egy potenciális szennyeződésről vagy a vízügyi szabványok megsértéséről, akkor a szolgáltatónak 24 órán belül értesítenie kell a fogyasztókat. Ezenkívül a szolgáltatónak alternatív módszereket kell javasolnia az ivóvízszerzésre, amely lehet akár palackozott víz vásárlása vagy a csapvíz forralása.
Mitől biztonságos az ivóvíz?
Az ÁNTSZ szerint a biztonságos ivóvízben a szennyeződések, mint az ólom, arzén, nitrátok vagy kórokozók nem haladják meg a meghatározott szintet, tehát az emberi fogyasztásra alkalmas.
A európaiak 98,5 százalékánál megfelelő minőségű víz folyik a csapból egy az Európai Parlament által publikált jelentésszerint: az unió nagyon szigorú minőségi előírásokat határozott meg, amelyek megszabják, milyen víz alkalmas emberi fogyasztásra. Ezeket a szabályokat 2019 márciusban szigorították, ezzel egyidőben az EP-képviselők felszólították a tagországokat, hogy támogassák és segítsék az állampolgárok iható vízhez való egyetemes hozzáférését - különösen a kiszolgáltatott rétegek számára.
Az új szabályozás, ha lehet, még jobban korlátozza azt az összetétel-tartományt, amely még belefér az iható víz kategóriájába. Így például az ólom és a baktériumok maximális határértékét is jócskán lejjebb vitték, valamint bevezettek egy új határértéket a káros mikroműanyagokra is. A Right2Water nevű kezdeményezés kapcsán tartott nyilvános konzultáció során pedig azt tapasztalták az EU-s szakértők, hogy az emberek még mindig eléggé bizonytalanok, nem bíznak a csapból folyó víz tisztaságában. Főképpen akkor, ha másik tagországba utaznak. A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 80 százaléka megfelelőnek ítélte meg a jó minőségű ivóvízhez való hozzáférhetőséget a lakóhelyén. Ugyanakkor kevesebb mint 60 százalék mondta azt, hogy megfelelő információkkal rendelkezik lakhelyének vízminőségét illetően - ezt akarja feljebb tornászni az EU különféle intézkedésekkel.
Mely területeken nem biztonságos az ivóvíz Magyarországon?
1. Pest megye és Budapest
Pest megye területén határértéket meghaladó arzéntartalom miatt hat városban korlátozzák a vezetékesvíz-szolgáltatást, név szerint Bugyi-Felsőványon, Kiskunlacháza-Dunaparti üdülőn, Kőröstetétlenen, Lóréven. Kerepesen a víz nitráttartalma magas, ezért átmenetileg az egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák részére biztosítanak palackozott vagy zacskós ivóvizet. A többi településen lajtos kocsival és kijelölt kutakból osztják a vizet.
2. Somogy megye
Somogy megyében az arzén és az ammónium határértékeket meghaladó szennyezettségű ivóvízzel ellátott települések vannak. A megyében arzénes víz miatt jelenleg hét településen történik átmeneti vízellátás, ez 5523 főt érint. Ezek közül öt településen a vezetékek építése folyik, emiatt szünetel az ivóvízellátás, kivéve Babócsa-Bolhót, ahol már rákötötték a települést a víztelepre. A többi területen 3147 lakos kap tartályból vagy konténerből ivóvizet.
3. Békés megye
Békés megyében 35 településen van probléma az ivóvízzel: mind a 35 településen túl magas a víz arzéntartalma, 5 településen pedig a bór okoz gondot (Tótkomlós, Kondoros, Bucsa, Kertészsziget és Ecsegfalva). Fluoridszennyezés Békés megyében nem fordul elő.
4. Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar megyében több településen arzén-, illetve bórszennyezés miatt nem iható a vezetékes víz. Összesen 55 719 ember nem jut így vezetékes ivóvízhez. Az átmeneti ivóvízellátást két településrészen, Komádi-Dobaipusztán és Komádi-Gyártelepen tartály, egy településen, Hencidán palackozott ivóvíz, egy településrészen, Szerep-Hosszúháton ballonos ivóvíz biztosítja.
5. Tolna megye
Tolna megyében jelenleg csupán egy településen korlátozta a szolgáltató a víz fogyasztását. Kapospula-Alsóhetény település részen 2015. július 13. óta bakteriális problémák miatt az üzemeltető DRV Zrt. korlátozta a vízfogyasztást, a víz csak forralás után fogyasztható.
6. Jász-Nagykun-Szolnok megye
A megyében a csapvíz több helyen átlépi az arzén, bór és klór határértékeket. Határértéket meghaladó nitriteredmény miatt jelenleg nincs elrendelve nitrit-monitoring a megyében, illetve vízosztás a csecsemők és terhes nők számára. Az érintett településeken az átmeneti vízellátást az üzemeltető végzi lajtos kocsikkal.
7. Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun megyében mind 24 településen arzén-, három településen arzén- és jódszennyezés miatt osztanak vizet, a legtöbb helyen telepített tartályból (HM-konténerből vagy kijelölt kútból), két helyen, Kaskantyún és Hajós-pincefaluban palackos és zacskós vizet osztanak. Amelyik település nem rendelkezik konténerrel, ott a meglévő víztisztító technológia üzemeltetése mellett végzik az új technológia kivitelezését.
8. Komárom-Esztergom megye
A települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága a megyében közel 100%-osnak tekinthető. Azonban a puszták és a dűlők tekintetében a vezetékes víz több esetben nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak. Ezeken a területeken nem lakás célú ingatlanok épültek, azok a település külterületi részén vannak. (Esztergom-Búbánatvölgy, Esztergom-Szamárhegy, Bikolpuszta, Kömlőd-Parnakpuszta, Szomor-Somodorpuszta.)
Hiába ólmos, arzénes a csapvíz, a hatóság szerint 99-100%-os az ivóvízminőség Magyarországon
Ez a 99-100 százalékos megfelelőségi arány az ivóvíz-szolgáltatók által üzemeltetett gerincvezetékekben értendő, a vízminőség méréséhez szükséges mintákat pedig a feladóhelyen vagy a rendszer távolabbi pontjain veszik. A vízórától kezdve az adott épület tulajdonosáé a felelősség, így arról, hogy a csapból milyen minőségű víz folyik, továbbra sincs értelmezhető statisztika. Ráadásul a Fővárosi Vízművek üzemirányítási csoportvezetője 2018-ban még azt nyilatkozta, hogy a szolgáltatónak is vannak olyan ólomból készült bekötővezetékei, amelyekről szennyeződések oldódhatnak le.
A legfontosabb megjegyezni, hogy a lokális szennyezés állandó kockázatot jelent. Ha Ön figyelemmel kíséri a regionális vízminőség-riasztásokat, akkor első kézből tudhatja meg, ha az nem biztonságos.
