• Ajánlatkérés
  • Hogyan Előzzük Meg az Ivóvízben Terjedő Gyakori Szennyeződéseket

    Megosztotta ,
    Hogyan Előzzük Meg az Ivóvízben Terjedő Gyakori Szennyeződéseket

    Több, mint 80 olyan ismert és gyakori szennyező anyag van, amelyek súlyos veszélyt jelenthetnek egészségünkre. Ezek mikrobiális szennyeződések, például kórokozók és baktériumok, amelyeket érzékszerveinkkel nem észlelünk. A szerves szennyeződéseket, mint a műtrágya vagy a nehézfémek, ugyanolyan nehezen vesszük észre. Gyakran hónapokba telik, mire egy közösség rájön, hogy szennyezett az ivóvize. Általában a probléma akkor kerül felszínre, amikor az emberek elkezdenek megbetegedni.

    Előzze meg a vízszennyeződést, mielőtt egészségügyi veszéllyé válna

    • Használjon Szénszűrőt az olyan szerves szennyező anyagok szűrésére, mint a növényvédők, a gázszármazékok és az ólom
    • Használjon UV vízszűrőt a mikrobiális szennyeződések, például a kórokozók és a baktériumok kiírtására
    • Fordított Ozmózis segítségével távolítsa el a vízben maradt oldott részecskéket, beleértve a nitrátokat, növényvédő szereket, fémeket és ásványokat.

    Öt gyakori ivóvíz-szennyező anyag

    Ahogy a víz patakokon, folyókon és tavakon át folyik, majd sziklákon és a talajon keresztül szivárog át, elkerülhetetlen, hogy számos különböző anyaggal érintkezzen – amelyek mindegyike feloldódhat a vízben. Így, természeténél fogva bármilyen vízforrás jó eséllyel tartalmaz természetes vagy mesterséges szennyeződéseket. A következő öt szennyező anyag a leggyakoribb a vízkészletekben:

    Nitrátok

    1. Nitrátok

    A Nitrátok olyan vegyi anyagok, amelyek műtrágyákban, trágyában vagy derítőtartályokból szivárgó folyékony hulladékban találhatók meg. Az eső ezeket az anyagokat könnyen belemoshatja a természetes vizekbe. A talajban található természetes baktériumok ezután nitrátokká alakítják a műtrágyát, amelyek végül az ivóvizet szennyezik.

    A nitrátokat akut szennyezőanyagoknak nevezzük, vagyis az egyszeri expozíciótól számított órákban vagy napokban okozhatnak egészségügyi problémákat. A nitrátok befolyásolják a vörösvértestek oxigénszállító-képességét. A víz magas nitráttartalma nem jelent túl nagy veszélyt az egészséges felnőttek számára, mivel az érintett vörösvértestek gyorsan helyreállnak, ám a csecsemők esetében rövid idő alatt előidézhetik a kék csecsemő szindrómát, amely során az oxigénhiány súlyos veszélyt jelent a csecsemő életére.

    A magyar ivóvízszabvány alapján az egészséges ivóvíz nitráttartalma nem haladhatja meg az 50 milligramm per litert (mg/l).

    Baktériumok és Vírusok

    2. Baktériumok és Vírusok

    A baktériumok bizonyos formái megtalálhatók minden ivóvízben. Azonban csak néhány okozhat súlyos megbetegedéseket. Az E. coli egy ilyen baktérium, amelyet az egészséges szarvasmarha vagy a fertőzött ember emésztőrendszerében lehet megtalálni.

    A szarvasmarhatelepek közelében lévő vizek E. coli baktériummal fertőzöttek lehetnek, ha az esővíz belemossa a trágyát a természetes vízbe; míg a szennyezett esővíz, a túlcsorduló csatornák vagy az áradások bakteriális szennyeződésnek teszik ki a nagyvárosi vízforrásokat.

    Az olyan baktériumok, mint az E. coli hasi diszkomfortot, lázat és hányást is okozhatnak. Súlyosabb esetekben tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is előfordulhat. A legtöbb ember egy hét alatt felépül az E. coli-fertőzésből, azonban a csecsemők és a gyenge szervezetű emberek életveszélyes szövődményeket is elszenvedhetnek.

    Arzén

    3. Arzén

    Az arzén egy nehézfém, amely természetesen előfordul számos kőzetben és üledékben. A nagy kiterjedésű bányászati tevékenységek, a föld alatti víztározó rétegek bizonyos geokémiai körülményei és az arzén növényvédőkben való felhasználása nyomán az arzén bekerülhet a felszín alatti vízkészletekbe.

    Az arzén egy krónikus szennyező anyag, és a hosszútávú expozíció esetén húgyhólyag-, vese-, máj-, prosztata- és tüdőrákot, valamint bőrkárosodásokat okozhat; emellett szív- és érrendszeri betegségekkel és cukorbetegséggel is társulhat. Ezen kívül a terhesség során bevitt arzén befolyásolhatja a magzatok kognitív fejlődését.

    Az arzén már kis mennyiségben is mérgező, így Magyarországon az ivóvízben megengedett határérték 10 mikrogramm per liter (μg/l).

    Fluorid

    4. Fluorid

    A fluorid a föld talajában található természetes ásványi anyag. Amikor a talajvíz áthalad rajta, az ásvány feloldódik, ami szinte minden vízkészletben alacsony fluoridszintet eredményez.

    A fogorvosok általában üdvözlik a vízben található fluoridot, hiszen bizonyítottan legalább 25%-kal csökkenti a fogszuvasodást mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében, köszönhetően az ásványi anyag fogzománc-erősítő hatásának. Azonban arra is található bizonyíték, hogy a fluoriddal szembeni túlzott kitettség fluorózist okoz, amely egy olyan állapot, amely fehér vagy sötét foltokat és észrevehető lyukakat eredményez a fogakon.

    Ólom

    5. Ólom

    Az ólom egy újabb nehézfém, amely a vízkészletekbe kerülhet, ám nem természetes forrásból; általában annak a régi vízvezeték-rendszernek a következménye, melyen keresztül a víz az emberek otthonába kerül. Ez különösen a gyermekek számára jelent nagy veszélyt, mivel a növekvő szervezetek könnyebben feldolgozzák ezt az anyagot, és ez káros hatásokhoz vezet mind az agyban, mind az egész idegrendszerben. Emellett az ólom a felnőttek számára is veszélyt jelent, kardiovaszkuláris problémákat, megnövekedett vérnyomást, csökkenő vesefunkciót és reproduktív problémákat is okozhat.

    Magyarországon az ólom egészségügyi határértéke 10 mikrogramm per liter (μg/l).

    Hogyan lehet megelőzni az ivóvíz szennyeződését?

    Ön is egyszerű lépéseket tehet annak biztosítása érdekében, hogy az ivóvize mentes legyen ezektől az általános szennyeződésektől. A szénszűrés rendkívül áteresztő széndarabokat használ a méreganyagok vízből történő eltávolításához, magába szívja a szennyeződéseket, mint például a növényvédők, a petrolkémiai anyagok, sőt, még a nehézfémeket is, mint az ólom. A szénszűrés azonban nem hatékony a vízben terjedő baktériumok, vírusok és kórokozók ellen.

    Az UV vízszűrők kitöltik a hiányzó rést, hiszen eltávolítják a láthatatlan kórokozókat a vízellátásból. Az ultraibolya sugárzás kiirtja a baktériumokat, biztosítva ezzel a jó minőségű, 99,9999%-ban szennyeződésmentes vizet. Ugyanakkor az UV-fény önmagában nem elegendő, mivel nem tudja eltávolítani a szerves anyagokat, például a vegyi anyagokat és a fémeket.

    A leghatékonyabb szűrési módszer a Fordított Ozmózis, amely eltávolítja az összes oldott részecskét a vízből – a nitrátoktól és a növényvédőktől kezdve a fémekig és ásványi anyagokig, miközben a vizet mikroszűrőn vezeti át. A fordított ozmózis hátránya, hogy kiszűri a jótékony ásványi anyagokat is, és ez befolyásolja a víz ízét.

    Ha Ön nem használ vízszűrőt, és gyanítja, hogy szennyezett lehet az ivóvize, keressen fel egy helyi laboratóriumot, amely ivóvízvizsgálatot végez. Bár a magyar ivóvízminőség alapvetően jó, a helyi és régi vízvezetékek könnyen szennyező anyagokat juttathatnak az Ön ivóvizébe. Soha ne gondolja, hogy az ivóvize biztonságos, amíg meg nem győződött róla! Kérjen vizsgálatot, ha szükséges, és mindig szűrje megfelelően ivóvizét!