Koronavírus (COVID-19) – A Waterlogic tájékoztatója. Hír megtekintése
  • Ajánlatkérés
  • Vegyszermentes az ivóvizem?

    Megosztotta ,
    Vegyszermentes az ivóvizem?

    Magyarország számos közszolgáltatásában jelen van valamilyen mértékű kémiai szennyezés, amelyek egyébként elkerülhető egészségügyi problémákat okozhatnak. A szennyezés forrásai, amelyek végül a vízszennyezéshez vezetnek, olyan tevékenységek, mint a repesztéses talajfeldolgozás, a mezőgazdaság, az ipari termelés és feldolgozás. Mivel a magyar emberek nagyrésze fogyaszt csapvizet, fel kell ismernünk a kockázatokat, hogy biztonságossá tehessük az ivóvizünket. A vízkezelő üzemek klórt, ultraibolya-fényt, vagy ózont használva fertőtlenítik a vizet az olyan vízben terjedő betegségek elkerülése érdekében, mint az E. coli. Azonban nem mindig távolítják el az összes ismert kémiai szennyeződést.

    A nemkívánt kémiai szennyezés 4 általános forrása

    Magyarországon négy általános szennyezőforrás létezik, amelyek az ivóvízellátásba kerülhetnek. Ezek a mezőgazdasági és ipari vízlefolyástól a repesztéses talajfeldolgozáson át egészen a régi ólomvezetékekig terjedhetnek – amelyek a fővezetékből a magánépületekbe, emberek otthonaiba és munkahelyeire vezetik az ivóvizet.

    1. Mezőgazdasági vízlefolyás

    Az eső vagy a hó nem mindig a talajban szívódik fel. Ehelyett patakokba, folyókba és tavakba folyik, vagy a föld repedésein keresztül jut a talajba. Ezt a fajta vizet lefolyásnak nevezik, amely felveheti a szennyeződéseket. Ha a lefolyás gazdaságokon keresztül halad, akkor ezek a szennyeződések lehetnek növényvédők, műtrágyák vagy állati hulladékok, és így a víz mezőgazdasági lefolyássá válik. A mezőgazdasági vízlefolyás minden heves esőzés vagy hóolvadás esetén megtörténik, amikor a víz átfolyik a talajfelszínen, majd bekerül a vízkészletekbe.

    A mezőgazdasági vízlefolyás általában a felszíni vízforrásokba kerül. A szennyezett esővíz a folyók és tavak szennyezettségének fő forrása, mivel a műtrágyák a mérgező algák kontrollálhatatlan terjedését okozzák – Ohióban egyetlen algavirágzás 400 000 ember számára okozott háromnapos vízhiányt.

    2. Repesztéses talajfeldolgozás

    A repesztéses talajfeldolgozás, azaz frakkolás a hidraulikus repesztést jelenti: ez egy olyan tevékenység, amely során speciális kémiai eljárásokat alkalmaznak a sziklák és sziklaképződmények talaj alatti megbontására. Ezek a törések átengedik az olajat és a gázt, így könnyen kinyerhetik ezeket a hasznos energiahordozókat.

    A frakkolás magába foglalja a földbe történő fúrást, valamint víz, homok és „frakkoló folyadék” keverékének fúrólyukakba történő fecskendezését, így feltörve a kemény kőzeteket. A folyadék a frakkolási folyamat után visszajuthat a talajvízbe, és szennyezheti a helyi vízellátást. A frakolóhelyen keletkező szennyvíz akár 40%-a tartalmazhat mérgező anyagokat – beleértve a savakat és biocidokat. Ennek ellenére általában a helyi vizekbe vezetik, amelyet jól szemléltetnek a közelmúltbéli nyugat-pennsylvaniai események. Ráadásul, mivel a frakkoláshoz 9 millió hordó édesvíz szükséges csak az Egyesült államokban, a folyamat vízhiányt okozhat a már vízhiányos területeken és a Texashoz hasonló aszályos régiókban.

    3. Városi és ipari vízlefolyás

    A városi és ipari lefolyás az az esővíz, amely az utakon, építkezéseken és gyárakon át folyik, és szennyező anyagokat szállít a beépített területekről a közeli vízkészletekbe. A legtöbb fejlett területen esővíz-csatornák vannak, amelyek az esővizet az épületekről csövek és csatornák sorozatán keresztül vezetik el. Ezek a rendszerek segítik a helyi áradások csökkentését és a talajerózió elkerülését. Azonban szállíthatnak szennyezőanyagokat az utakról, a járművekből származó szennyeződéseket, növényvédőket és műtrágyákat a kertekből, valamint baktériumokat a szennyvízből egyenesen a helyi vízkészletekbe. Ennek eredményeként a városi és ipari szennyezés a fő forrása a patakokban, tavakban, folyókban és tározókban lévő szennyeződéseknek. Bárki veszélyben lehet, aki kútvizet iszik, vagy potenciális városi vagy ipari lefolyás közelében él.

    A legújabb tanulmányok azt is kimutatták, hogy az 1940-es évek óta az iparban használt, emberi eredetű vagy vegyi anyagok csoportja – PFAS vagy „örökvegyületek” néven ismert – már több tucat amerikai város ivóvizében megtalálható, köztük Miami, New York, New Orleans, Washington DC és Philadelphia.

    4. Ólomvezetékek

    Az ólomvezetékek azok a vezetékek, amelyek összekötik a magánépületeket a nyilvános ivóvíz-hálózattal. A hatóságok szerint országszerte legkevesebb másfélmillió háztartás érintett az ólomvezetékes bekötésekben, ezek között otthonok, kórházak, iskolák és munkahelyek is találhatók.

    Az ivóvíz minőségének rendszeres mérését hazánkban az Európai Unió irányelveivel összhangban lévő 201/2001. (X.25.) számú kormányrendelet szabályozza. Ez kötelezi a szolgáltatókat a megfelelő fővezeték-hálózat kiépítésére és üzemeltetésére, az ivóvíz ólomkoncentrációjának mérésére, de nem tér ki a háztartásokba érkező ivóvíz minőségére. A vízelosztó hálózatok minőségéért a különböző vízművek felelnek, az elmúlt évtizedekben folyamatosak cserélték a fő vízvezető csöveket, de a 30 évnél régebbi épületek belső hálózatában még ma is sok helyen ólomcsövek futnak.

    Azért veszélyesek az ólomvezetékek, mert a víz korrodálhatja a csöveket, és ezáltal az ólom a vízbe kerülhet. Szervezetünk feldolgozza az ivóvízben lévő ólmot, amely vérszegénységet, memóriavesztést, vese- és szívbetegségeket, sőt, akár agykárosodást okozhat. Magyarországon az ivóvíz ólomtartalmára vonatkozó, 2013. december 25. óta érvényben lévő határérték literenként 10 μg (mikrogramm). Az országos ivóvíz-minőségi adatbázisban található eredmények alapján megállapítható, hogy az ivóvíz ólomtartalmára vonatkozó meg nem felelőség 1-2% körüli.

    Hogyan lehet csökkenteni az ivóvízben lévő kémiai szennyeződések mennyiségét?

    water technolgies

    A vízszolgáltatók nyilvánosságra hozzák a vízminőségi tesztjeiket. Ön is bármikor megkeresheti az Országos Környezet-egészségügyi Intézet honlapján a saját településére vonatkozó adatokat, jelentéseket. Ha Ön magánkútból kapja az ivóvizét, kérjen fel egy szakértőt, hogy ellenőrizze a szennyezettségét, majd az eredmények alapán döntsön, hogy szükség van-e a víz kezelésére.

    A szén-vízszűrők használata az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módszer a vegyi szennyeződések, például az ólom és ipari melléktermékek eltávolítására. A szénszűrők áteresztő membránon vezetik át a vizet, amely magába szívja a szennyezőanyagokat. Ha Ön olyan területen él, ahol súlyosabb szennyeződések merülhetnek fel, esetleg arzénos a víz, akkor fontolja meg a fordított ozmózissal működő szűrők telepítését. Vagy ha korlátlan mennyiségű, tisztított, frissen szűrt hideg, forró vagy szénsavas vizet szeretne, miért nem fektet be egy vízadagolóba?

    A vízadagolók számos víztisztító technológiát alkalmaznak, ezzel garantálva a szinte teljesen baktériummentes korlátlan vízhozzáférést – ez az eszköz ideális megoldást jelent, ha Ön azt szeretné, hogy minden korty teljesen biztonságos legyen.

    Vízautomaták
    Ideje fontolóra venni egy víztartályba történő befektetést?